Nos, hát megtörtént a vizsga. Nem sikerült. A hőtan része majdnem meglett, pár pont hiányzott, pedig arra tanultam a kevesebbet. Az áramtanra azt hittem, jól sikerül, de hát hinni nem a BME-n kell. Mindegy, azóta eltelt 24 óra, kipihentem magamat, és a show-nak menie kell tovább, egy hét múlva 2 vizsgám is lesz, 7 kredit a tét!
Nehéz.. Nehéz ha belegondolok, mennyi energia mennyi pontot ér. Bár lehet, ha a tervezett 50 óra összejön, akkor a vizsga is. Az 50 órát túlbecsültem, nem volt akkora kitartásom, és önfegyelmem, amekkorát egy ilyen volumenú terv megkívánt. És akkor már el is érkeztünk a két alapvető tulajdonsághoz, amik nélkül itt nem marad talpon senki. Kitartás és önfegyelem. Vállalni a lemondásokat, vállalni a küzdést, a szenvedést. Éjjeleken át álmodozni egy jó buliról, vagy még az álmunkban is függvényeket oldani. Mert ugye áldozat nélkül nics győzelem. És nekünk győznünk kell, mert ez a dolgunk. A többszörös túlerővel szemben is, akkor is, ha nem akarunk, ha fáradtak vagyunk, ha a világ összeesküszik ellenünk, nekünk akkor is menni kell! És most itt vagyok, tervezem a vizsgák folytatását. Meredek lesz a vége. Komoly tétmeccsek, nehéz harcok, idegtépő pillanatok. De nem tudnak megállítani!
