Elérkezett az a pillanat, amikor egy rendes posttal is megnyitom a félévet a blogon. Már 2 hetet tudok magam mögött a szemeszterből, ami eddig a bulizásról, és a visszaszokásból állt. Eddig. Hétfőtől ugyanis belevetem magamat ismét a tanulmányokba, amik szépen összegyűltek ezen két hét alatt. A nyár szép és jó volt, a mérnökgyakornokként töltött 6 hét után hatalmas lelki lökettel jöttem el a CLAAS-tól, látván-tapasztalván, hogy milyen jó is gépésznek lenni. Ezen lelki löket, plusz a nyakamban lévő nyomás, és végezni akarás motivál, hogy minden akadályt leküzdve, sikeres félévet zárjak. Persze ez már közhelyes, mindig sikeres félévet akarok, és mindig vért izzadva kaparok össze néhány kettest. De mégis, zárván egy hatalmas kudarcokkal teli félévet, átélvén sok nyári élményt, a tanulás kezdetén most megint úgy gondolom, hogy legyőzhetetlen leszek, és mindent nagyon jól meg fogok tanulni. Ha megbolondulok, akkor is! Már csak azért is, mert tavasztól súlyos pénzekért leszek KSK-s. Az előző félévben rajzolódott ki a fejemben egy tanulási technika, amit végül akkor nem vezettem be, de most, továbbgondolva, és a kezdetektől alkalmazva sikeresnek ítélek. Ez az ún. napi/heti mocsok. Azaz a tantárgyakat két részre osztom: Napi és heti tárgyak. A napi tárgyakkal minden nap foglalkozom, a heti tárgyakkal csak hétvégén. Minden tantárgyhoz tartozik egy kikötés is, amit teljesíteni kell. Például a Vázszerkezetek a napi szinten van, és minden nap 1 feladatot kell, hogy megoldjak. Ez igaz még 4 másik tárgyra is. (5 tárgy napi, 5 tárgy heti.. ) Ez a módszer rendkívüli nagy akaratot, és önfegyelmet követel, hisz sokszor lesz, hogy nyűgös, vagy álmos vagyok, de a papírforma szerint tanulnom kell. Mindemellett próbálom kihasználni a holt-időket, amik pl. utazással, vagy várakozással telnek. Ekkor olvasmányos tárgyakat tervezek tanulni, akár a napi tanulásba beleszámítva. (Pl. Motoros diákat olvasni a villamoson..) A lényeg, hogy továbbra is hiszek abban, hogy ha kitartó vagyok, és nem vagyok lusta, sikereket érhetek el!